• borús égbolt1℃ Debrecen
  • Vanda
  • Benzin:  377Ft
  • Dízel:  396Ft
A Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kara több mint száz éves múltra tekint vissza, hiszen a jogelőd Debreceni Magyar Királyi Tudományegyetem 1912-es megalakulása óta folyamatosan működik. Hogy mindez hogyan nyomja rá a bélyegét a kar jelenlegi életére, arról is beszélt Keményfi Róbert, a BTK dékánja az FM90 Campus Rádióban.

- A Dunától keletre a legnagyobb bölcsészválasztékkal a Debreceni Egyetem rendelkezik. 17 alapszakunk van, amelyre 18 mesterképzést lehet választani, a különböző tanárképzési szakpárokból pedig 13 van a Bölcsészettudományi Karon, továbbá 4 PhD doktori iskolával is rendelkezünk. Két képzési területünk van. Az egyik a klasszikus bölcsészettudományi terület, itt a nyelv szakokat kiemelném, hiszen lehet tanulni angolul, finnül, franciául, hollandul, németül, olaszul és oroszul. Ha valakinek van egy alapszakja, mellé a lengyelt is föl tudja venni. Összesen 14 nyelvet tudunk magas színvonalon oktatni. Ugyanakkor fontos megemlíteni a magyart, a történelemet, a néprajztudományt, mint klasszikus nagy bölcsészterületeket. Mindezek mellett nagyon népszerű a társadalomtudományi képzési területünk is. Ezen belül sokan tanulnak a kommunikáció tanszékünkön, de sok hallgató választja a szociológiát, szociális munkát is. Ráadásul bővült a bölcsészettudományi kar kínálata a könyvtártudományokkal, tehát könyvtárosi végzettséget is lehet már szerezni az idei évtől. 

- Említett már népszerű képzéseket, de melyek a favoritok? A jelentkezési számokból gondolom ez jól látható.

- Talán a finanszírozás miatt is nagyon népszerű a tanárképzés, hiszen itt stabil állami finanszírozás van a háttérben. A mai világhelyzet miatt az angol nyelv is nagyon népszerű, és mellette a pszichológia képzésünk. De jönnek fel a más nyelvszakok is. Nagyon előnyös, hogyha egy stabil angoltudás mellé, valaki második nyelvként fölvesz egy finnt, akár egy klasszikus latint, vagy olaszt, oroszt, ami a kereskedelmi kapcsolatok miatt kifejezetten kedvelt mostanában. Én azt hiszem, hogy mindenki meg tudja találni a számítását, bármilyen képzést is választ a Bölcsészettudományi Karon.

- Kiemelte a tanárképzést, ami az elmúlt években átalakult. Napjainkban hogyan néz ki a pedagógusképzés?

- Folyamatos a reform. Nagyon komoly nyugdíjas réteg kerül ma ki a tanári pályáról, a kormányzat minden erőfeszítést megtesz azért, hogy pótolni tudja a végzett hallgatókkal. Ezért különböző ösztöndíjakat, például a Klebelsberg-ösztöndíjat kínálja a hallgatóinknak. Érdekes tendencia, hogy a klasszikus nagy szakpárok mellett, mint mondjuk a történelem-magyar, történelem-angol, megjelennek olyan szakpárok is, amit a természettudományi karral együtt viszünk, ilyen például a történelem-matematika, vagy nagyon népszerű a testnevelés is második szakként. Tehát nagyon változatos a tanárképzésünk, és azt látom a munkaerőpiacon, hogy a tanáraink biztosan el tudnak helyezkedni.

- A gyakorlati, hasznosítható tudás megszerzése nagy elvárás a hallgatók részéről. Ez hogyan valósul meg a Bölcsészettudományi Karon?

- A nem tanár szakos hallgatóink 70%-a végzést követően két hónapon belül elhelyezkedik. Nagyon komoly a kereslet a bölcsészhallgatókra. Egyrészt a nyelvtudásuk miatt, másrészt pedig azt látjuk, hogy a kreatív iparág igencsak felszívja őket, mert az a fajta rugalmasság, tanulási képesség, az a fajta alapképzés és alapképesítések és képességek, amelyeket itt meg tudnak szerezni, akár az üzleti szférában is kamatosan hasznosulnak. A különböző céges megkereséseknél tapasztaljuk, hogy nekik pontosan az emelt szintű műveltségre és világlátásra, jó nyelvi készségre van szükségük, és a speciális gyakorlati dolgokat majd a cégen belül elsajátítják a hallgatók. Szóval kifejezetten keresik a bölcsészhallgatókat, pontosan az előbb említett képességeik miatt.

- Egy képzés színvonalát meghatározza az oktatói gárda. A BTK nagyon előnyös pozícióban van e tekintetben.

- Igen, elvárjuk az oktatógárdától a tudományos tevékenységet. Egyrészt ugye oktatni kell, másrészt pedig, a tudományos teljesítményt is elismerjük, értékeljük. Oktatóink 99%-ban tudományos PhD fokozattal rendelkeznek. Van 9 akadémikusunk, 28 egyetemi tanárunk, tehát egy nagyon komoly oktatói gárda áll a háttérben.

- Ha valaki már hallgatóként a tudományos kutatómunkában szeretne elmélyülni, akkor milyen lehetőségei vannak erre a karon?

- Különböző hallgatói szakkollégiumokban bővíthetik tudásukat a hallgatók. Lehet pluszmunkát vállalni, a tehetséggondozó programjaink is nagyon jól működnek. Egyrészt egy kis anyagi segítséget, stabilitást is kapnak a hallgatók, ha részt vesznek a munkában, másrészt pedig a szakkollégiumi keretekben plusz ismeretekre tesznek szert. Tehát a tehetséggondozás, mind a Debreceni Egyetemen, mind pedig a bölcsészkaron nagyon fontos. Természetesen vannak doktori iskoláink is, be lehet kerülni államilag finanszírozott nappali PhD, vagy doktori helyekre, ahol négy évig biztosítja az állam azt, hogy nyugodtan tudjanak kutatni, dolgozni. Mindemellett arra is van lehetőség, hogy valaki levelezőként végezze a doktori tudományos munkáját, és ha úgy gondolja, más kutatóintézményben helyezkedjen el nem az egyetemen. Komoly kapcsolatrendszerünk van a tudományos kutatói intézményekkel.

- Napjainkban egyre több külföldi hallgató választja a BTK képzéseit. Jellemzően mely képzéseket?

- Igen, nagyon érdekes ez a tendencia. Az angol nyelvű képzéseink, az angol szakunk nagyon népszerű, de most változott a helyzet. A nagy létszámú és gazdagabb országok, mint például Kína, vagy a kevésbé gazdag, de Európa felé nyitó Vietnám is érdeklődik az itteni képzések iránt és már nem feltétlenül az angol a közvetítő nyelv. Sok kínai hallgató jön ide magyart tanulni. Több tucat kínai hallgatónk van, akik a magyar kultúrát hallgatják. Egyrészt hallgatnak magyar irodalmat, magyar nyelvet, tanulják a magyar kultúrát, magyar történelmet, néprajzot, és így lesznek kultúrdiplomaták, így helyezkednek el magyarországi, illetve vegyesvállalatoknál. Ez egy nagyon fontos új tendencia, ami pár éve jelent meg. A nemzetköziségünk másik fontos pillére a doktori képzésekben rejlik, a Stipendium Hungaricum ösztöndíj keretében egyre többen érdeklődnek ez iránt. Számos hallgatót tanítunk angol nyelven egyrészt nemzetközi irodalmi témákban, de van olyan is, aki angolul szeretne kutatni akár városantropológiát, akár valamilyen szociológiai kérdést.

- A nemzetköziség másik oldala is fontos, vagyis hogy a magyar hallgatók hogyan tudnak külföldön tapasztalatokat szerezni?

- A Campus Mundi, Tempus Közalapítványon keresztül tudnak kimenni külföldre. Nagyszerű ez a kezdeményezés, de azt látni kell, hogy komoly anyagi plusz forrásokat is igényel a hallgatók részéről. A hallgatói mobilitást az anyagiak megteremtése azért korlátozza. Akik viszont el tudnak tölteni egy fél évet valamilyen külföldi egyetemen, óriási tapasztalattal jönnek haza. Igyekszünk a kint elsajátított és levizsgázott tárgyakat itt beszámítani a képzésünkbe, ezeket egyre rugalmasabban tudjuk már megtenni.

- Még nem is beszéltünk a BTK kapcsán az infrastrukturális adottságokról. A gyönyörű Főépületben kapott helyet a kar, ez már önmagában nagyon beszédes.

- Egy ilyen műemlék jellegű épület áldás és átok egyben. Csodálatos minden reggel bejönni mind az oktatóknak, mind a hallgatóknak. Másrészt a mindennapi gondok itt vannak az épületben, de a kancelláriától, az egyetem vezetésétől minden segítséget megkapunk, hogy fokozatosan fel tudjuk újítani az épületet. Folyamatos karbantartást igényel a Főépület. A wifi mindenhol elérhető, nagyon jó és modern a könyvtár, a digitális tartalmak elérhetőek, a saját tantermeinket fölszereltük digitális táblákkal, audiovizuális berendezésekkel, folyamatosan cseréljük a bútorokat. De én úgy gondolom, hogyha a hallgatók ebben a patinás épületben tanulhatnak, már az maga is egy komoly vonzerő, egyetlen egyetem sem vetekedhet velünk e tekintetben.
 

 

 

Sok az erőszak az iskolákban, küzd ellene a bűnmegelőzési teszt

Közel kétszáz új fertőzöttet azonosítottak Hajdú-Biharban

Szabó Ivett

Szerző
Hasonló cikkek