A hortobágyi lótenyésztés kezdete az 1670-es évekre nyúlik vissza, 1828-tól egészen 1944-ig pedig Debrecen városa volt a hortobágyi ménes tulajdonosa, amely ebben az időszakban élte virágkorát – idézte fel Torbik Ákos, a Hortobágyi Nonprofit Kft. marketing és turisztikai osztályvezetője.

Mint mondta, ekkor jelent meg a nóniusz kiemelt fajtaként, Debrecen városa pedig úgy határozott, hogy kancacsaládokat alapít azzal a céllal, hogy a város, illetve a debreceni lótartók számára egy kiváló minőségű, illetve kiváló igaerővel bíró fajtát tenyésszenek. – A kilenc család közül nyolc utódai már nem viszik tovább ezt a vérvonalat, viszont a négyes számú kancacsalád megmaradt, amelynek ezidáig kettő, most pedig már négy képviselője él Hortobágyon. Hozzátette, az elmúlt évtizedek áldozatos munkájának is köszönhető, hogy ez a két képviselő fennmaradt, a jövőben pedig azt szeretnék elérni, hogy a díszötös fogat mind az öt lova ebből a családból kerüljön ki.

A tavalyi évben sokat beszéltünk a nagy debreceni dinasztiákról, azokról a debreceni családokról, akik a várost azzá tették, ami. A Hortobágyon egy ugyanilyen dinasztia él mind a mai napig – hangsúlyozta Puskás István alpolgármester. Kiemelte, a kis nóniuszokat április 11-én, a város napján mutatják be Debrecen polgárai számára a Baltazár Dezső téren. A csikókat debreceni diákok javaslatai alapján nevezték el, de hogy milyen neveket nyertek a lovak, az majd kedden délelőtt fél 10-kor derül ki.