Az ügy előzményét képezi, hogy egy 1999-ben elkövetett emberölés miatt id. B. F.-el szemben a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség 2000-ben emelt vádat emberölés bűntette miatt, a büntetőeljárás befejezéséig pedig id. B. F. közel 6 évet töltött előzetes letartóztatásban. A büntetőeljárás 2006. április 24-én felmentő ítélettel zárult, id. B. F. pedig az általa előzetes letartóztatásban töltött időért 2007-ben a Magyar Állammal kötött egyezség alapján 20 millió forint összegű kártalanításban részesült. Utóbb, 2013-ban új bizonyítékok alapján a korábbi büntetőeljárásban perújítást rendeltek el, mely eljárásban 2018. szeptember 13-án született jogerős büntetőbírósági ítélet. A perújítási eljárásban feltárt új bizonyítékok alapján id. B. F. bűnösségét az emberölés bűntettében megállapította a bíróság és vele szemben 9 évi szabadságvesztés-büntetést szabott ki, melybe az általa a korábbiakban előzetes letartóztatásban töltött időt beszámítani rendelte.

A jelen polgári perben első fokon eljárt Debreceni Járásbíróság a 2022. február 8-án meghozott elsőfokú ítéletében id. B. F. alperest kötelezte arra, hogy a korábbiakban megkapott kártalanítás visszafizetéseként fizessen meg a Magyar Állam felperesnek 15 napon belül 20 millió forintot és annak a 2018. szeptember 14. napjától a kifizetés napjáig járó törvényes mértékű késedelmi kamatát, valamint 1,1 millió forint összegű perköltséget. A bíróság ezen felül kötelezte az alperest, hogy fizessen meg az államnak – az állami adóhatóság külön felhívására – 900 ezer forint meg nem fizetett illetéket.

Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben id. B. F. alperes a jogi képviselőjén keresztül fellebbezést terjesztett elő.

A Debreceni Törvényszék a mai nyilvános tárgyaláson kihirdetett ítéletével a Debreceni Járásbíróság elsőfokú ítéletét helybenhagyta.

A törvényszék - az elsőfokú bíróság határozatának helyes indokaira utalás mellett - az ítéletének indokolásában hangsúlyozta, hogy a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 847. §-ának (5) és (6) bekezdéseiben foglalt rendelkezés önálló jogalapot biztosít a Magyar Állam számára arra, hogy a korábbiakban már kifizetett kártalanítást visszakövetelje a kártalanításban részesült személyektől, ha a kifizetést követően olyan, a törvényben meghatározott körülmény merül fel, amely alapján a korábbiakban kifizetett kártalanítás alaptalannak minősül.

A büntetőügy perújítása során született és id. B. F. bűnösségét megállapító, valamint a vele szemben 9 év szabadságvesztés-büntetés kiszabásáról rendelkező jogerős büntetőbírósági ítélet pedig az adott esetben jogilag ilyen körülménynek minősül, ezért id. B. F. az általa a korábbiakban megkapott 20 millió forint összegű kártalanítást és annak a 2018. szeptember 14. napjától a kifizetés napjáig járó törvényes mértékű késedelmi kamatát a Magyar Állam javára visszafizetni köteles.

Az alperes önkéntes teljesítésének hiányában a Magyar Állam a jogerős ítélet alapján bírósági végrehajtás útján érvényesítheti vele szemben a megítélt követelést.