A Magyar Zene Háza számos sorozata közül ezzel a bő háromhetes eseménysorral debütál a magyar városok zenei életét bemutató, Városkapu elnevezésű programszéria. A Városkapu: Debrecen a sorozat első részeként vállalkozik arra, hogy a Magyar Zene Házában kaput nyit Debrecenre, azon belépve keresztmetszetet mutat a város zenei életéről.
Debrecen városa örömmel tett eleget a felkérésnek és egy szinte minden zenei műfajra kitekintő programsorozattal lesz jelen a hazai zenei élet új szentélyében. A programok összeállításában a Debreceni Zenei Tanács, a Kodály Filharmónia Debrecen, a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kara, a Zenede, a Lighthouse csoport és a Rocksuli is részt vett. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata jóvoltából a Magyar Zene Házában sorra kerülő programokat jelképes árú, regisztrációs jegy vásárlása mellett, egyes rendezvényeket pedig ingyenesen lehet megtekinteni.
A program különlegessége, hogy három alkotást kifejezetten erre az alkalomra írnak és készítenek el neves zenészek - mindhárom produkció az előadók egy részén és témáján keresztül is kötődik Debrecen városához. Ezt a három zeneművet április folyamán Debrecenben, premier előtti nyilvános bemutatókon ismerheti meg a debreceni közönség. A produkciók a Petőfi Kulturális Ügynökség és az Emberi Erőforrások Minisztériuma új zeneművek bemutatására kiírt pályázatának támogatásával valósulnak meg.
Puskás István kiemelte, hogy a néhány hónappal ezelőtt megnyílt Magyar Zene Háza az ország közös büszkesége, amely a magyar kultúra egy nagyon fontos hagyományának és értékének, a zenének a dedikált helye. – Az új épületben Debrecennek jut az első lehetőség egy közel egy hónapos bemutatkozásra, amely számunkra óriási büszkeség. A város zenei életének különböző szereplőivel hónapok óta közösen készülünk arra, hogy egy olyan programot mutassunk be Budapesten, ami Debrecen friss, innovatív, ugyanakkor a meglévő hagyományokból táplálkozó zenei kultúrájának a sokszínűségét tudja bemutatni. Több, kifejezetten erre az alkalomra készülő előadás is be fog mutatkozni, tehát ősbemutatók is helyet fognak kapni a debreceni programsorozatban – fogalmazott az alpolgármester. Kiemelte, nem csak a szoros értelemben vett zene, hanem Debrecen zenei és kortárs kultúrájának más elemei is be fognak mutatkozni, hogy a cívisváros minél láthatóbban és minél izgalmasabban fel tudja hívni magára a figyelmet.
Batta András elmondta, hogy a januári megnyitó óta már több mint 50 ezer látogató fordult meg a Magyar Zene Házában, ahová sokan vidékről érkeznek. – A Magyar Zene Háza, amely a Városliget ékköve, az egész országé és szeretnénk megmutatni azt a nagyon gazdag zenekultúrát, ami Budapesten kívül van. Évente két várost szeretnénk meghívni, egyet tavasszal, egyet pedig ősszel – mutatott rá az intézmény ügyvezető igazgatója. Megjegyezte, a debreceni fesztivál gondolata azért eredeti, mert nem egy hétvégére sűrítik össze, hanem valóban egy hónapon keresztül a legkülönbözőbb tereikben és programtípusaikban mutatják be Debrecen múltját, jelenét és jövőjét.
Süli András ugyancsak hangsúlyozta, hogy több zenemű, előadás kifejezetten erre az alkalomra készült el. – Amikor hozzákezdtünk a munkához a városban, illetve a zenei tanács berkein belül, fontos hívószó volt, hogy jelenjen meg valamilyen formában az újítás, az innováció, hogy mindegyik zenei műfajnak és világnak valamilyen formában az innovatív szerepét mutassuk meg – jegyezte meg a Campus Fesztivál programigazgatója, majd rámutatott, hogy a Magyar Zene Házában tartott premiert megelőzően, április második felében mind a három új darabot a debreceni közönség is megnézheti helyben.
Somogyi-Tóth Dániel a programsorozatról szólva elmondta, hogy ez különleges lehetősége annak, hogy az ember a zenét, mint élményt, nagyon komplex kifejezőelemét az életünknek, megismerje. Debrecen zenei főigazgatója hozzáfűzte, hogy az, hogy a zenét élményszerűen, átfogóan megismerhessük, egyedülálló lehet a világon.
Elsőként az EASTERN BANALITY című kísérleti jazz zenemű bemutatójára kerül sor április 21-én, csütörtökön a Nagyerdei Víztoronyban. A mű alapjaként Debrecen városához kapcsolódó zenei közhelyek, klisés dallamtöredékek, motívumok szolgálnak, melyeket a két meghatározó, egyaránt debreceni kötődésű alkotó, Szelevényi Ákos Európa-szerte ismert jazzszaxofonista és Mészáros Ádám gitáros kutatott fel. Az előadás különlegessége, hogy a színpadon több neves, fiatal jazz-zenész mellett Debrecen ikonikus filmrendezője, Hajdu Szabolcs ül a zongorához.
Az AJTÓK című zenés-irodalmi kórusművet Hrutka Róbert és Grecsó Krisztián jegyzi szerzőként, az előadásban kulcsszerepet kap a debreceni Lautitia Kóruscsalád, a kórusszólamokat pedig a kar egykori tagja, Ölveti Mátyás gordonkaművész írta. A hangszeres kórusmű egy egész estés műfaji fúzió, egyfajta oratórium, ami új távlatokat nyit; dalok, montázsok és prózák lélekemelő találkozása. A debreceni bemutató április 24-én lesz a Lovardában.
Végül, de nem utolsósorban április 28-án, immár a Bartók Tavasz égisze alatt szintén a Nagyerdei Víztoronyban kerül sor a MIHÁLY - egy város kísértetei című előadásra, mely modern, zenés utazás a Csokonai-univerzumban. A Csokonai Vitéz Mihályt mai kontextusban bemutató szürreális “irodalmi dj-szett” megálmodója Prieger Zsolt, az Anima Sound System alapítója, alkotótársai Balázsovics Mihály (MC Tink - a Mulató Azték) rapper és a debreceni jazztrombitás, Subicz Gábor, énekesnőként közreműködik Evelin Ivy.
A Városkapu:Debrecen programsorozat keretében az alábbi eseményekre kerül sor a városligeti Magyar Zene Házában (Budapest, Olof Palme Sétány 3.):
A részletes program a Magyar Zene Háza weboldalán érhető el.