II. János Pál pápa első magyarországi – 1991. augusztus 16-20-ig tartó – apostoli útja alkalmával augusztus 18-án látogatott Debrecenbe, ökumenikus találkozóra. A Református Nagytemplomban tartott ökumenikus igeliturgián elhangzott beszédében kiállt a katolikus egyház elkötelezetten képviselt egységtörekvései mellett. Nagy hatású beszédét követően, a Krisztusban hívő katolikusok és reformátusok kiengesztelődése jegyében, koszorút helyezett el a protestáns gályarab-prédikátorok emlékoszlopán a Nagytemplom mögötti Emlékkertben. Erre a történelmi jelentőségű ökumenikus találkozóra, a Szentatya jövőbe mutató beszédére és az emlékoszlop megkoszorúzásának önzetlen, alázatos és testvéri gesztusára felfigyelt az egész világ, és napjainkban is számon tartja. Érdekesség, hogy nem sokkal később az afrikai Gambiában megjelent egy bélyegsorozat, amelynek egyik darabja a debreceni ökumenikus találkozót örökíti meg.

Ennek a történelmi jelentőségű látogatásnak 30. évfordulójára a debreceni Szent Anna Egyházközség szoborállítással, a látogatást felidéző kötet kiadásával és három napos programsorozattal készül, amelyről dr. Krakomperger Zoltán plébánost, általános helynök atyát, a debreceni megemlékezés szervezőjét kérdeztük.

— Szent II. János Pál pápa életnagyságú bronzszobrának készítése már folyamatban van, a debreceni Szent Anna Főplébánia Kovács Jenő szobrászművészt bízta meg a szobor elkészítésével. Hol lesz elhelyezve a szobor?

— A tervek szerint a szobor a Szent Anna-székesegyház lépcsőteraszának jobb oldalán, a Csáky Imre-szobor pandantjaként fog állni. A bronzszobor mérete talapzat nélkül 220 cm, azaz életnagyságú, talapzata 90 cm magas mattcsiszolt felülettel süttői keménymészkőből készül.

— Az egyházmegyénk néhány templomában (Debrecen, Szent Anna-székesegyház, a Szent László-templomhoz tartozó II. János Pál Intézet; Ajak; Nyíracsád) találkozhatunk a nagy pápa debreceni látogatásának emlékét idéző II. János Pált ábrázoló domborművel. A pápát szállító helikopter leszállásának színhelyét, a Nagyerdei Stadion déli kapujához közeli szabad területet Debrecen, Megyei Jogú Város Önkormányzata II. János Pál pápa térnek nevezte el 2015-ben, a Debreceni Katolikus Újjászületés 300. évfordulóján.

Milyen célt szolgál majd a szobor elhelyezése?

– A szoborállításnak háromszoros célja van: Legyen jelen a debreceniek és a Debrecenbe érkezők tudatában a pápa debreceni látogatásának egyháztörténelmi jelentősége; tegyük láthatóvá látogatásának egyik igen meghatározó áldását: egyházmegyénk 1993. május 31-én történt alapítását; és merítsünk minél több ihletet az ő igen gazdag és újrafelfedezésre váró életművéből, amellyel profetikusan értelmezte az idők jeleit.

– Kovács Jenő szobrászművész alkotásai között már találkozhattunk a nagy pápát ábrázoló szoborral Miskolcon, a II. János Pál pápa téren. A debreceni szobor egyedi alkotás lesz? Mire utal, mit fejez ki a most készülő ábrázolás?

– A szobor külső jellemzői fontos üzeneteket közvetítenek. Legelőször szenteljünk figyelmet Szent II. János Pál pápa szobra térbeli elhelyezésének. A szobor a Szent Anna-székesegyház lépcsősorát lezáró teraszon kap helyet, a jobb oldali mellékbejárattól jobbra. Ezzel az elhelyezéssel a szobor mintegy párbeszédbe lép a Szent Anna-templom alapítójának és a debreceni katolikus hitélet újraszervezőjének, gróf körösszegi és adorjáni Csáky Imre (1672–1732) váradi püspök, kalocsai érsek, bíboros és Bihar vármegyei örökös főispánja szobrával.

– II. János Pál pápa alakjának dinamikus ábrázolása is közvetít üzenetet.

– Az alkotás vonalvezetéséből áradó lendület esztétikailag jól illeszkedik a székesegyház barokk stílusához. A korunkra oly jellemző dinamika, amely esetenként elnyomja, sőt száműzi a stabilitás és statikusság értékeit, gyönyörű összhangban egyesül a szobor letisztult és harmonikus formavilágával.

A dinamikus alakábrázolás emléket állít Szent Péter apostol 263. utódának, az egyetemes egyház világjáró pásztorának és Róma utazó püspökének, aki bejárta a földet, hogy küldetését, testvéreinek megerősítését a hitben Isten egész népe körében teljesíthesse. Ezt idézi fel a pápa alakjának íve és a lábak ábrázolása lépés közben.

A lépést idéző mozdulat, a lábak ábrázolása lépés közben arra emlékeztet, hogy csak vándorok vagyunk ezen a világon, zarándokúton járunk örök mennyei hazánk felé. Ezt a hitigazságot a Mindenszentek ünnepén elhangzó szentmise prefációja az alábbi fennkölt szavakkal vallja meg: „Mi valamennyien, akik a hit fényében a földi élet zarándokútját járjuk, nagy buzgósággal törekszünk a mennyei Jeruzsálembe, amely anyánk és végső célunk, hol megdicsőült testvéreink kórusa mindörökké magasztal téged.”

Lelki és szociális egészségünk érdekében jó azonosulnunk azzal, amit Szent Pál apostol így fogalmazott meg: „A mi hazánk azonban a mennyben van. Onnan várjuk az Üdvözítőt is, Urunkat, Jézus Krisztust” (Fil 3,20), és „Tudjuk ugyanis, hogy ha földi sátrunk leomlik, Istentől kapunk lakást: örök otthont a mennyben, amit nem emberi kéz épített.” (2Kor 5,1).

Lábainak lépésben történő ábrázolása láthatóvá teszi azt is, amit 1978. október 16-án – a konklávé lezárultakor — Stefan Wyszyński, Lengyelország bíboros prímása mondott Róma frissen megválasztott püspökének: „Te fogod átvezetni az új évezredbe az Egyházat.” Ez a próféciával felérő cselekvési program végigkísérte Karol Wojtyła pápai szolgálatát.

A szobrász II. János Pál pápát üdvözlésre emelt jobb karral ábrázolja. Az üdvözlés mellett a pápa alakja a székesegyház előtti profán tér irányába előrenyújtott jobbjával háromszoros meghívást is közvetít felénk, kifejezve Péter utódának misszióját, és emlékeztetve minden Krisztusban hívőt a személyes küldetésére.

– Kiket és mire hív meg Péter utóda?

Háromszoros meghívásában koncentrikus elrendeződést ismerhetünk fel. Belülről kifelé haladva: a Krisztusban hívőkhöz, az európai népekhez és minden jóakaratú emberhez intézett meghívása.

Az első meghívás valamennyi Krisztus-hívő megtérésére irányul hazánk újraevangelizálása érdekében, amelyet a pápa a Nagytemplomban megtartott ökumenikus igeliturgián beszédében így fejezett ki: „Nincs vesztegetni való időnk az újraevangelizálás küldetésében. Ezért sürgős a keresztény egység művének előmozdítása, mivel «az a tény, hogy a kiengesztelődés örömhírét egymás között megosztott keresztények hirdetik, gyengíti tanúságtételünket» (Redemptoris missio 50). (…) A megtérés szelleme segít bennünket abban, hogy elvessük a másokról alkotott torzképeket és minden kísértést arra, hogy meghamisítsuk nézeteiket. Tudatára ébreszt majd bennünket annak a jónak, amit a Szentlélek cselekszik bennünk. A megtérés szellemében Krisztus minden követője képessé válik arra, hogy más keresztény közösségek tagjaira tárgyilagosabban, előítéletek nélkül tekintsen, hogy törekedjék alaposabb megismerésükre: úgy tekintse őket, ahogyan ők saját magukat. A megtérés szelleme elengedhetetlen ahhoz, hogy előkészítsük az utat kollektív emlékezetünk megtisztuláshoz, úgy, hogy az egység felé való haladásunk minden lépésében egyedül az igazság vezéreljen minket.”

A második meghívás Európa népeihez szól közös házuk (az Európai Unió) keresztény alapjainak helyreállítására és védelmére. Ez így hangzott el a pápa Nagytemplomban tartott beszédében: „Nem lehet tartós békére, igazságosságra és az egyházak s a népek közti szolidaritásra épülő Európát létrehozni Jézus Krisztus és Evangéliuma nélkül, amely «Isten üdvösséget hozó ereje» (Róm 1,16). Európának többnek kell lennie, mint közös megegyezéssel elfogadott érdekközösségnek. Népei igazában arra kaptak közös hivatást, hogy Krisztusban Isten gyermekeinek egyetlen nagy családját alkossák. A mai változások közepette különösen értékes a keresztények készsége arra, hogy közösen együtt dolgozzanak Európa keresztény alapjainak helyreállításában. Mindemellett a Magyarország és Európa előtt álló feladat nagyobb, mint mindaz, amit anyagi és kulturális erőinkkel megvalósíthatunk. Az imádság ezért életbevágóan fontos.”

A harmadik meghívást II. János Pál pápa ekként intézte minden jóakaratú emberhez 1978. október 22-én, beiktatási szentmiséjének homíliájában: „Ne féljetek! Nyissátok meg, sőt tárjátok ki Krisztus előtt a kapukat! Nyissátok meg az ő üdvözítő hatalma előtt az államhatárokat, a gazdasági és politikai rendszerek határait, a kultúra, a fejlődés és a civilizáció széles mezőinek korlátait. Ne féljetek! Krisztus tudja, hogy «mi lakik az emberben». De egyedül ő tudja ezt! Manapság az emberek nagyon sokszor nem tudják, hogy mit hordoznak magukban, lelkük mélyén, a szívükben. Sokszor olyan bizonytalanná válik a földi élet értelme. Kételyek árasztják el az embert, és kétségbe is tud esni. Engedjétek tehát – kérlek benneteket, alázattal és bizalommal kérlek –, hagyjátok, hogy Krisztus beszéljen az emberekhez. Egyedül nála vannak az élet, az örök élet igéi!”

— A szobor készítésével párhuzamosan már készül Zoltán atya szerkesztésében a pápa Debrecenben tett látogatását felidéző, bemutató, a látogatás áldásairól szóló emlékkötet. Milyen koncepcióra épül a 30 évvel ezelőtti eseményekre visszatekintő könyv?

– Az emlékkönyv 3 részből és egy fényképalbumból fog állni. Az 1. rész 1. fejezete II. János Pál pápa életútját mutatja be. A 2. fejezet elénk tárja a világjáró pápa apostolkodásának stílusjegyeit és a 3. fejezet képet alkot II. János Pál pápa debreceni látogatásának vatikáni és hazai előkészületeiről.

A 2. rész 1. fejezete bemutatja lépésről lépésre a Szentatya debreceni látogatásának minden mozzanatát azzal kezdődően, hogy augusztus 18-án kevéssel 17 óra előtt szállt le a pápát és kíséretét szállító helikopter a Nagyerdei Stadion déli kapujához közel eső területen. Ebben a fejezetben olvashatjuk a teljes ökumenikus igeliturgiát, a vendéglátó Kocsis Elemér református püspök köszöntőbeszédét és a Szentatya elhangzott homíliáját, valamint a Gályarab-prédikátorok emlékoszlopa megkoszorúzásához vezető sajátos fejleményeket.

Ennek a résznek a 2. fejezetében olvashatjuk 22 római és görög katolikus, valamint református szemtanú élményszerűen megírt visszaemlékezését.

A 3. rész 1. fejezete időrendi sorrendben gyűjti össze a pápalátogatás Debrecen kultúrájában és hitéletében megérett áldásait. A 2. fejezet ismerteti, milyen lelki táplálékhoz juthat, és milyen szellemi útravalót kaphat II. János Pál pápa köztéri szobrának szemlélője?

Az emlékkönyv utolsó egysége a pápa debreceni látogatásáról készült válogatott fényképfelvételek albuma.

II. János Pál pápa debreceni látogatásának célja a református testvérekkel való egységre törekvés, kiengesztelődés volt, a Szentatya az ökumenikus alkalomra ennek emblematikus helyszínét, a református Nagytemplomot választotta. Ez a látogatás a református testvérek előtt is kiemelkedő jelentőségű volt.

Ökumenikus találkozóra tekintünk vissza. Az előkészületekben, a tervezett program részleteiben is megnyilvánul ez az egység.

Az interjú a dnyem.hu-un olvasható.