Az izraeli állampolgárságú vádlott 2010 év őszén interneten keresztül ismerkedett meg a magyarországi sértettel, akinek egy izraeli gazdasági társaság képviseletében tőkebefektetési lehetőséget ígért.

Az egyeztetések alapján 2010 novemberében Debrecenben megkötötték a szerződést, miszerint a magyar sértett egymillió eurót utalt át a vádlott által megjelölt bankszámlára. A szerződés tartalma szerint a tőke és a hozamok alapján összesen közel 40 millió euró lett volna a sértett befektetésének teljes bevétele. A szerződés lejárta után több éven keresztül a vádlott még elektronikus levélben, illetőleg videóbeszélgetésben hitegette a sértettet a tőke és a hozam visszafizetéséről, azonban kapcsolatuk 2014 augusztusában megszakadt.

A vádlottnak már a szerződés megkötésekor sem állt szándékában a befektetett összeget és a hozamot vissza-, illetve kifizetni, magatartásával a sértettnek több mint 270 millió forint kárt okozott, amely nem térült meg.A Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság által lefolytatott nyomozás során a férfival szemben nemzeti, európai és nemzetközi elfogatóparancsot is kibocsátottak, amely idáig nem vezetett eredményre.

A Debreceni Járási Ügyészség a vádlottal szemben különösen nagy kárt okozó csalás bűntette miatt emelt vádat a Debreceni Járásbíróságon. Vádiratában a járási ügyészség arra tett indítványt, hogy a járásbíróság a büntetőeljárást a vádlott távollétében folytassa le és őt végrehajtandó börtönbüntetésre ítélje, továbbá a kicsalt tőkeösszeg erejéig vagyonelkobzást rendeljen el vele szemben.