A napokban jelent meg Kocsis László 2084 című kötete. Az alapvető változás, az új ember megvalósítása elkerülhetetlen, hiszen új világkorszakban új formanívójú emberideál szükséges, amely képes a végletekig megváltozott környezeti és tudati körülményekre reagálni

" 

Ánanda nem kapta el a kezét, kíváncsian nézte mit csinál. Ő pedig lassan felcsúsztatta az ujjait a szürke kezeslábas alá, ameddig a kézelő engedte. Érezte a bőr hűvöse alatt az erek ütemes lüktetését. Az egész túl intim volt, de nem állt meg. Vágy, kíváncsiság és valami nevenincs érzés hajtotta. Felemelte és arcához érintette. Az alkar megrándult, közelebb húzódott, fejét a mellkasára hajtotta. Úgy helyezkedett, hogy testük a lehető legnagyobb felületen érintkezzen.

Ott feküdtek, összeölelkezve, mozdulatlanul a kanapé előtt a földön, egészen addig, amíg a nap le nem bukott Megapolisz égbenyúló házai mögé. Abban a pillanatban azt képzelte, hogy ők egyetlen élőlény, amelyet senki nem választhat ketté már soha. Szerette volna, ha ez a pillanat örökké tart; vagy ha minden itt ér véget. Ha nincs holnap, nincs a PÉP, nincs Párt, és nincs semmi rajtuk kívül, csak ők vannak ketten, ebben az összeolvadt energiaburokban, amíg fel nem szívja mindkettőjüket a fény.Elalszanak és soha többé nem ébrednek fel. "