A napjainkban mondhatni egyeduralkodónak számító gazdasági rendszer, vagyis a lineáris gazdaság általános jellemzője, hogy a Földről (Földtől) veszünk el anyagokat, termékeket állítunk elő belőlük, végül pedig hulladékként kidobjuk őket. Az előbb felvázolt, elvesz-termel-eldob filozófián alapuló folyamat lineáris, innen ered a lineáris gazdaság kifejezés. 

E „hagyományos” működés eredménye többek között a megnövekedett mértékű hulladéktermelés és környezetszennyezés, illetve az erőforrások „túlfogyasztása”. A nemzeti túlfogyasztás napja a Global Footprint Network kalkulációi alapján Magyarországon 2023-ban május 30-a körül érkezik el. Ezt a napot követően már többet használunk fel az erőforrásokból, mint amennyi egy év alatt természetes módon megújul. Érdekességként, a globális, illetve a lokális túlfogyasztás témái a korábbi, „Ember és természet – a globális túlfogyasztás” és „Természeti erőforrások és emberi túlfogyasztás: a Húsvét-sziget tanulságos története” című cikkekben kerültek bemutatásra. 

A fentiekben említett tényezők és folyamatok rendkívüli módon megterhelik a környezetet és a kedvezőtlen hatások tovagyűrűznek a mindennapi élet számos területére. Így az utóbbi időben egyre inkább előtérbe kerültek az olyan koncepciók, melyek hatékonyan járulhatnak hozzá a környezeti, gazdasági és társadalmi kihívások, problémák megoldásához. A hagyományos, vagyis lineáris gazdasági modelltől jelentősen eltérő, és az utóbbi években fokozatosan a figyelem középpontjába kerülő koncepcióként említhetjük a körforgásos gazdaságot. A rendszer alapjait a 3R, vagyis a „Reduce”, „Reuse” és „Recycle” (csökkentés, újrafelhasználás és újrahasznosítás) kifejezések jelentik, napjainkban viszont már találkozhatunk 9R besorolással is, tovább részletezve a lehetőségek tárházát. 

A körforgásos „átállás” során kiemelten fontos célok a környezeti ártalmak elkerülése és a gazdasági növekedés leválasztása a kimerülő erőforrásokról, az erőforrások hatékony felhasználását megcélozva. Mindezekhez elengedhetetlen lépések a hulladékok keletkezésének minimalizálása, a hosszú távú értékmegtartás/értékmegőrzés, az energiahordozók felhasználásának csökkentése, valamint a termékek és anyagok zárt rendszerének, körforgásának kialakítása is.

A körforgásos gazdaságban rejlő lehetőségek kiaknázásának szükségességét támasztja alá, hogy a becslések szerint világszinten jelenleg csak a felhasznált erőforrások kb. 15-20%-a kerül visszaforgatásra és újrahasznosításra, míg legnagyobb része hasznosítás nélkül a környezetbe, illetve hulladéklerakókba kerül. Néhány aktuális hazai szemléltető adatot említve, Magyarországon egy főre vetítve átlagosan 364 kg települési hulladék keletkezik, melyből 66 kg/fő az élelmiszerhulladék, de jelentős részesedése van a műanyag-, papír- és fémhulladékoknak is. Habár az elkülönített gyűjtés és a szemléletmód-változás eredményeként – a körforgásos gazdaság céljaival összhangban – az anyagában hasznosított hulladék aránya növekvő tendenciát mutat, napjainkban a keletkező települési hulladéknak körülbelül a fele még mindig a hulladéklerakókba kerül, ha az országos átlagadatokat nézzük.

A körforgásos gazdaságra tehát egy olyan rendszerszintű megoldási keretrendszerként gondolhatunk, amely – amellett, hogy jellemzően lokális, helyi szintű beavatkozások, fejlesztések kombinációját foglalja magában – olyan globális kihívásokkal foglalkozik, mint például az éghajlatváltozás, a biológiai sokféleség csökkenése, a hulladék- és a környezetszennyezés vagy éppen az élelmiszer- és energiabiztonság kérdései.

Az utóbbi években a körforgásos átállás, ezáltal az említett kihívások megoldásának irányába tett lépések felgyorsítása, valamint a kedvező környezeti, gazdasági és társadalmi hatások elérése érdekében számos jogszabály és szakpolitikai intézkedéscsomag került kidolgozásra. 

A terület kiemelt fontosságát szemlélteti, hogy az Európai Unióban 2015-ben elfogadott első körforgásos gazdaság cselekvési terv számos további területtel, intézkedéssel lett azóta kiegészítve és a jelenleg aktuális, körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési terv szorosan összefügg például az Egyesült Nemzetek Szervezete által elfogadott Fenntartható Fejlődési Célokkal is. Emellett szerves részét képezi az Európai Zöld Megállapodásnak is, amely a zöld átállás folyamatának az EU-ban való beindítását, és végső soron a 2050-re kitűzött klímasemlegességi cél megvalósítását hivatott biztosítani.

A körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési terv olyan, a különböző ágazatokra és a termékek teljes életciklusára kiterjedő új kezdeményezéseket mutat be, amelyek a gazdaság átalakítását, modernizálását tűzik ki célul, a környezetvédelmi szempontok fokozott figyelembe vétele mellett. Fontos célja továbbá olyan tartós, fenntartható termékek előállítása, amelyek lehetővé teszik, hogy a lakosok teljes mértékben részt vegyenek a körforgásos gazdaságra történő átállásban, és élvezzék a vele járó pozitív változásokat.

A körforgásos gazdaság témájú cikksorozat további részeiben különböző, egymással szorosan összefüggő témakörök kerülnek bemutatásra, példákkal és érdekességekkel kiegészítve. 

Gabnai Zoltán