Érdemes szakaszosan vetni (2 hetente), így folyamatosan rendelkezésre fog állni a friss, zsenge termés. Mivel tenyészideje rövid – 65-75 nap –, így a helyükre melegigényes palántás növények (paprika, paradicsom) kerülhetnek. A borsó nitrogénformákat köt meg, amelyek az utónövény (későbbi növény ugyanazon a helyen) fejlődését segítik elő.

Szaporítása helyrevetéssel, magról történik február végétől április közepéig. A magvak legtöbb esetben csávázottak (növényvédő szerrel bevontak). A vetési időszakból (tavaszi, nyári, tél alá vetés) a tavaszi vetés a legelterjedtebb. A sortávolság házi kertben 30 cm a tőtávolság 5-6 cm.

A magot körülbelül 6-8 cm mélyre vessük. Én egy fecskekapa segítségével alakítom ki a vetőbarázdát, melyet vízzel nedvesítek. A magok vetése után egy gereblye segítségével óvatosan visszahúzom a földet, majd picit tömörítem a talajt. 

Fontos, hogy laza, tápanyagban gazdag, rögöktől mentes legyen a talajunk. Az ápolási munkák közül az öntözésre kell ügyelni a következő időpontokban: csírázáskor – a növény fejlődése kezdetén – virágzáskor – szemtelítődés idején. Jó, ha 20 cm-enként segítjük a növények kapaszkodását kihúzott madzagokkal, amikre a kacsokkal megkapaszkodnak. Fajtatulajdonság, hogy egy hüvelyen belül hány mag található.

Különböző típusokat vethetünk:

• velőborsó (a magja ráncos, magasabb cukortartalommal)
• kifejtőborsó (a magja gömbölyű)

A cukorborsó külön említést érdemel. A cukorborsó hüvelyének falában nincs pergamenréteg, ezért hüvelyestől fogyasztható a termés. Esetében kiemelten fontos a vetéskor a magasabb talajhőmérséklet.

Bő termést és eredményes munkát kívánok!

Forrrás: futureofdebrecen.hu