Édes anyanyelvünkben külön igék szolgálnak a vízszintes és a függőleges tengely körüli elfordulás jelzésére. Tekerjük a húsdarálót, a kerékpárt, még a kígyó is tekeredik, ha „rétes akar lenni”. Az elektromos izzót viszont függőlegesen tartva és elforgatva csavarjuk a mennyezeti lámpa foglalatába.

A facsavart műhelyében az asztalos függőlegesen tartva hajtja a munkadarabba. A svédcsavar kifejezést a vízilabda mérkőzéseken akkor használjuk, ha a játékos függőleges tengelye körül elfordulva dobja kapura a labdát. Öveges professzor legkedvesebb kísérleteinek „A csavart labda titka” című epizódjából megtudhatjuk, hogy a futball-labda akkor ír le jellegzetesen kifli alakú pályát a levegőben, ha úgy rúgják meg, hogy egy képzeletbeli függőleges tengely mentén pörögjön. Ez a forgás jól látható a televíziós közvetítések „szuperlassításos” ismétléseiben.

A futball-labda tehát magyarul helyesen: csavarodik! Jól tudták, érezték ezt a régiek. Szepesi Györgytől, Vitray Tamástól, Gyulai Istvántól, vagy idősebb Knézy Jenőtől egyetlenegyszer sem hallottam hogy a csavar helyett a teker igét használta volna!

A feltörekvő ifjú kommentátor-nemzedék azonban úgy gondolta, változtatni kell ezen az ósdi szóhasználaton! A rossz példa ragadós mondás igazságát pedig mi sem bizonyítja jobban, mint hogy tapasztalt, „régi motoros” kommentátorok, televíziós műsorvezetők, a műsorokban szakértőként közreműködő sokszoros válogatott játékosok, egykori szövetségi kapitány, FIFA játékvezető, sportújságírók, olyan emberek, akiknek néhány évvel ezelőtt eszükbe nem jutott volna a két igét felcserélni, most mégis megteszik. Hja kérem, a divatot követni kell!

A magyar nyelv olyan, mint a zene. A szavaknak szigorú szabályok szerint úgy kell követniük egymást, mint ahogy kottában követik egymást a hangjegyek. És ha egy zenész nem odaillő, „hamis” hangot játszik, szinte fizikai fájdalmat okoz hallgatóinak! Sok százezer TV-néző társammal együtt én is így érzek, ha azt hallom, hogy a labda „jól tekeredik”, vagy a játékos „rátekerte, kapu elé, fölé stb. tekerte” a labdát. Azt sem értem, miért csak a futball mérkőzések közvetítésekor cserélik fel ezt a két igét?

Miért nem hallom kerékpár verseny közben például: „a győztes ebben a pillanatban csavart át a célvonalon!”, vagy vízilabda mérkőzésen: „csodálatos svédtekerrel juttatta kapuba a labdát!”, de arra is kíváncsi vagyok, mit szólna a barkácsbolti eladó, ha kérnének tőle 20 darab fatekert? Fentiek figyelembevételével arra kérek minden anyanyelvünket és a labdarúgást szerető magyar embert, ne tekerjék tovább a labdát!

Makranczy Béla