Steiner Attila felhívta a figyelmet, hogy Európa hosszú ideje nem tapasztalt, magas energiaárakkal szembesül, a földgáz ára négyszáz százalékkal emelkedett az egy évvel ezelőttihez képest, az áram ára pedig csaknem megkétszereződött. Mint mondta, ilyen helyzetben védi meg a magyar lakosságot a rezsicsökkentés.
    Kiemelte, hogy az intézkedésnek köszönhetően az európai uniós fővárosok között Budapesten a legalacsonyabb a gáz és a villany lakossági ára.
   

 A magyar példa ragadós, egyre több nyugat-európai tagállam dönt úgy, hogy szabályozott áram- és gázárakat vezet be - fogalmazott az államtitkár.
    Steiner Attila jelezte azt is, hogy a napokban bejelentik egy lakossági napelemes pályázat részleteit, a több mint 200 milliárd forintos program Magyarország eddigi legnagyobb klímavédelmi pályázati programja - közölte.
    Az államtitkár ismertette: a rezsicsökkentés eredményeképpen havonta 32 ezer forint marad minden magyar családnál.
    Az energiaárak emelkedése már körülbelül fél éve tart, de Brüsszelben nem sok konkrét megoldási javaslat született - mondta.
    Az Európai Bizottság javaslatairól szólva egyebek mellett közölte: Magyarország ellenzi az ipari fogyasztók kvótakereskedelmi rendszerének kiterjesztését újabb szektorokra, például a közúti közlekedésre és a lakosságra.
    A lakosság esetében ez azt jelentené, hogy az otthoni gáztüzelésű fűtés szén-dioxid-kibocsátása miatt plusz díjat kellene fizetni, ami számítások szerint havonta 4-12 ezer forinttal is megemelhetné a családok költségeit - fejtette ki.
 

   Az államtitkár szerint a megfelelő út nem a kvótakereskedelmi rendszer kiterjesztése, hanem ösztönző programok bevezetése a lakosságnak, illetve a közúti közlekedésben, hogy részt tudjanak venni a zöld átmenetben.
    Steiner Attila úgy fogalmazott: a zöld átállás nem jelenthet elviselhetetlen terheket a lakosságnak, és meg kell őrizni az energiaellátás biztonságát is, ennek érdekében dolgozta ki a kormány a Klíma- és Természetvédelmi Akciótervet. Felidézte, hogy a terv nyolc intézkedést tartalmaz, amelyeknek közvetlen hatása van a klímavédelemre.
    Az államtitkár a fontos célok között említette, hogy 2030-ra Magyarországon az áramtermelés 90 százaléka szén-dioxid-kibocsátás mentes legyen. Mint mondta, ehhez a paksi atomerőmű hosszú távú működése és megújuló energiaforrásokból történő áramtermelés felfutása szükséges.
  

  A hazai földrajzi adottságok a napenergiában a legjobbak, ezért a naperőművek kapacitását jelentősen növelnék, összesen 6000 megawattnyi naperőművi kapacitást szeretnének elérni - jelezte. Hozzátette, hogy az elmúlt másfél évben jelentős előrelépés történt ezen a területen.
    Az államtitkár különösen fontosnak nevezte a dekarbonizált villamos energia felhasználását minél több területen, például a közlekedésben. Emlékeztetett arra, hogy az elektromos járművek elterjesztése kormányzati prioritás. Példaként említette az elektromos autók vásárlásának támogatását, valamint a Zöld busz programot, amelynek keretében 1100 autóbuszt cserélnek le elektromos buszra a következő években.
   

 Steiner Attila kitért arra is, hogy a koronavírus-válság hatásait ellensúlyozó, az európai gazdaságot újraindító uniós terv fontos része az energetikai komponens.
   

 A villamosenergia-hálózatok rugalmasságának megerősítésére 103 milliárd forintos uniós támogatást fordítanak, valamint az energetikai komponensből finanszírozzák a lakossági napelemes rendszer támogatását is; a 158 milliárd forintos uniós támogatáshoz több mint 42 milliárd forintot tesznek hazai költségvetési forrásból - jelezte az államtitkár. A tervek szerint a támogatásból 35 ezer, az országos átlagjövedelemnél kevesebbet kereső háztartás részesülhet - közölte.