Music Backstage: Nemrég, a derült égből pottyantottátok ki az “Álljunk meg egy pillanatra” című új dalotokat, videoklippel egybekötve. Miért pont ezt, és miért pont most adtátok ki majdhogynem 9 év kihagyás után?

Szalay Csongor: Voltak már egy ideje dalok a fiókunkban, sokat beszélgettünk róluk és arra jutottunk, hogy nem muszáj albumban gondolkodnunk, hanem ha valamivel készen vagyunk, miért ne dobhatnánk ki? Nem túl sokat harangoztunk be előtte, készen lett és jött. Vannak még ötleteink, de nincs olyan koncepciónk, hogy várjuk meg, amíg összejön egy nagylemez, simán meglehet, hogy hasonlóan fog érkezni még pár dal a közeljövőben. Élvezzük, hogy nem mondja meg senki, hogy mit kell csinálnunk, ez ad egy olyan szabadságot, hogy ha karácsonyra jön ki egy dal, akkor karácsonyra jön ki. Csak magunknak tartozunk elszámolással, meg nyilván azoknak, akik hallgatnak.

Music Backstage: Én tényleg izgatott lettem, amikor megjelentek a visszaszámolós posztjaitok. Nézzünk be kicsit a szöveg mögé!

Botlik Mátyás: Én a megjelenés után egy-két héttel kérdeztem meg a Csongit, hogy amúgy ez miről szól? Tök természetes volt, hogy írt egy szöveget jó rímekkel és sorokkal, felvettük, megjelent, aztán elkezdtem gondolkodni.

Szalay Csongor: Ez a “kicsit bajom van a világgal” érzés mindig jelen volt a szövegeinkben, ez a műfajnak is a sajátja, amellett, hogy könnyebb írni az embernek, ha kesereg. Nekem egyre inkább bajom van a világgal, pontosabban annak egy bizonyos részével. Tök jó, ha az ember megtalálja azokat a pontokat, amik által függetleníteni tudja magát a gondoktól, de ha ez a mindennapjaid részévé válik, egyszerűen kicsúszik egy ilyen. Minden nap ki lehetne tenni ezt a dalt Facebookra, hiszen minden nap találsz valamit a hírekben, amit egyszerűen nem hiszel el. Általában nem szeretem túlmagyarázni a szövegeket, hiszek abban, hogy mindenki talál bennük fogóckodót - ebben pedig nehéz nem találni.

Music Backstage: A masszív kritikai tartalom ellenére egy live session videoklipet hoztatok ki hozzá. Kicsit megúszós, nem?

Szalay Csongor: Nem is szeretem, hogyha a képi világ túlságosan alátámasztja a szöveget. Ha arról szól egy dal, hogy megyek a 66-os úton, akkor nem jó olyan képet bevágni hozzá, ahogy ülök a kocsiban az országúton.

Arany-Barna Dóra: A másik szempont az volt, hogy nagyon régen látott minket a közönség, hiszen nagyon el vagyunk tűnve. Az utolsó klippünk 10 éves, azóta nem mutattuk meg az arcunkat.

Szalay Csongor: Mondjuk túlaggódtuk szerintem, hiszen nem változtunk.

Arany-Barna Dóra: Pontosan, meg akartuk mutatni, hogy nem változtunk!

Music Backstage: Szerintem sem változtatok, bár én azért jópárszor láttalak benneteketn a csendesebb években is. Milyen újra közönség előtt játszani? Néha csak úgy felbukkantok, aztán azon gondolkozom, hogy már megint hova tűntetek?

Szalay Csongor: Nincsen garancia semmire.

Arany-Barna Dóra: Nagyon más, mint amilyen tíz évvel ezelőtt volt. Akkoriban az volt mindhármunk prioritása, hogy Grenma van és minden péntek-szombaton járjuk az országot. Csúnyán hangozhat, de lett belőle egy rutin. Most cserébe annyira ünnepnap lett minden koncert, hogy már hónapokkal előtte várjuk, gondolunk rá és újra izgulunk, mielőtt színpadra lépünk. Nekem ez tök sokat ad, hogy ilyen ritkán van koncert, de ha van, akkor azt nagyon megéljük.

Szalay Csongor: Hogyha túlhajtanánk és azért csinálnánk, mert megszoktuk, akkor nem lenne igazi, és nem hagyna nyomot azokban sem, akik hallgatnak bennünket. Tudom, hogy van, aki szeretné, ha többet játszanánk, de annyi minden történik és annyi minden mást csinálunk az életünkben, hogy ahogy Dóri is mondta, tényleg minden buli egy ünnep.

Music Backstage: A Campus Fesztivál egy visszatérő pont az életetekben.

Szalay Csongor: Már Debrecen is egy visszatérő pont, itt mindig felbukkantunk akkor is, ha egyébként hanyagoltunk minden más várost. Ez mondjuk nem fair a részünkről, lehet.

Music Backstage: Hogyan állítottátok össze a 2022 nyári dallistát?

Szalay Csongor: Egy best of setlisttel készültünk. Elkezdtük átgyúrogatni a dalokat, és nem vettünk olyanokat elő, amiket régen nem játszottunk. Ez nekünk is most egy visszatalálás, ezt megelőzte egy gödöllői buli. A koncertezés olyan, mint a biciklizés, nem felejti el az ember, de azért nagyon furcsa ennyi idő után újra ezt csinálni, csomó minden már a színpadon jut eszembe. Most még tanulófázisban vagyunk, nem hozunk váratlan dolgokat.

Botlik Mátyás: Általában kihagyni kell dalokat, inkább azt nézzük, hogy mi az, amit ne játsszunk a kb 90 perces setlistből. Mondjuk a 90 percből 45 perc a zene és 45 a pofázás, dehát ez van, rövidek a dalok, és egyre nagyobb szükségünk is van két szám között szünetre.

Szalay Csongor: Kívülről nem öregszünk, de belülről már igen, a csontjaink nem bírják.

Music Backstage: Nem csoda, hiszen hamarosan nagykorú lesz a zenekar!

Szalay Csongor: 18 éves lesz a zenekar, október 29-én az Akváriumban fogjuk megünnepelni. Szeptember 17-én előtte a Roncsbárban játszunk, november 27-én pedig egészen biztosan találkozunk hármasban és live-ban koccintunk.

Arany-Barna Dóra: Azt nem hiszem, de biztosan lefotózzuk a kezünket.

Szalay Csongor: Addig becsúszhat egy pár új dal is.