A felmérést 430-an töltötték ki a rendezvényszervezői szakma különböző szegmenseiből, kezdve a rendezvényhelyszínektől, ügynökségeken, konferenciaszervezőkön át a szolgáltatói szektor köztük cateringesek, technikai szolgáltatók, kiállításkivitelezők és egyéb kiegészítő területek képviselőiig. Az eredmények aggasztóak. A 2020-as események 80%-át kényszerültek lemondani, és az eddigi foglalások alapján világosan látszik, hogy a 2021-es évre tervezett rendezvények volumene körülbelül 80%-kal alacsonyabb, mint a 2019-es évben volt. A járvány kapcsán ellehetetlenült élő események kevesebb, mint 20%-át tudták az online térben pótolni, melyek jövedelmezősége egyébként is jóval alacsonyabb az élő eseményekénél. A kutatásban résztvevő cégek csaknem fele válaszolta azt, hogy pandémia hatására cégük összezsugorodott, stand-by üzemmódban vannak. Több, mint 10%-uk átmeneti bezárásra kényszerült. Az átmeneti bezárás leginkább a rendezvényhelyszínek esetében volt jellemző, az összezsugorodás és stand-by üzemmód pedig legnagyobb arányban a szatellit területeken, az egyéb, kiegészítő rendezvényszolgáltatóknál volt érzékelhető.

A válaszadók körülbelül fele 80%-os árbevétel kiesésről számolt be a 2020-as évre vonatkozóan (arányosítva 2019-es évhez képest) 21,8%-nál 60% fölötti, 15%-nál 40% fölötti árbevétel kiesés volt tapasztalható.

A kutatásban szereplő cégek 61%-a tudta igénybe venni a járulékkedvezményeket, 53%-uk pedig az ágazati bértámogatást. A válaszadók negyede nem tudta igénybe venni ezeket a támogatásokat, elsősorban a nem megfelelő TEÁOR szám vagy egyéb jogosultsági probléma – pl. a cég utolsó 6 hónapjának árbevételi összetétele – miatt. A pandémia hatására a rendezvényszervező cégek több mint harmada az átfogó költségcsökkentések mellett a válsághelyethez adaptálódva új szolgáltatási ágat indított. A koronavírus járvány megjelenése óta a megkérdezett cégek majd’ 60%-nál már voltak elbocsátások. A válaszadók 30%-nál ez több mint 40%-os mértékű volt, azon belül is csaknem 10%-nál 80% fölötti. Emellett jellemző a bizonytalanság miatt a szakképzett munkavállalók pályaelhagyása is.

A kis létszámú (1-5 fős) vállalkozásoknál volt a legnagyobb a 60-80%-os vagy akár 80% fölötti elbocsátási arány, szektor szinten pedig a rendezvényhelyszíneknél, kiegészítő rendezvényszolgáltatóknál, koncert/fesztiválszervezőknél és rendezvényügynökségnél tudták megtartani legkevésbé az alkalmazottakat. Ha továbbra sem lesz javulás, a megkérdezett cégek 45%-nál várhatók további leépítések, átlagosan 30-40 % körüli mértékben. Sajnos 11,7%-nál ez várhatóan 80% fölötti, vagy akár teljes leépítés lesz. A válaszadó cégek többsége úgy érzi, hogy veszélyben van a vállalkozásuk tartalékaik maximum fél évig tartanak még ki, 18%-uk azt válaszolta, hogy csőd közeli állapotban vannak. 32% a válaszadóknak pedig úgy véli, hogy rosszabb eredményekkel, de átvészeli az évet.

A kutatásban szereplő piaci szereplők 53%-a szerint még az idei év harmadik negyedévében várható a rendezvénypiac helyzetének javulása. Közel 40% csak 2022-től lát erre esélyt, 7% pedig még későbbre prognosztizálja a javulást. Többségük szerint az újra indulás a megrendelők részéről fokozatos és óvatos lesz a nyitási vágy szektoronként eltérő lesz. Mivel a megrendelői oldalt is megviselte a járvány, ezért a rendezvénnyel kapcsolatos szolgáltatásokat még jó ideig jegelni fogják. A hazai és multinacionális, külföldi anyacéggel rendelkező vállalatoknál pedig jóval később várható a rendezvénytartási engedély megadása. A rendezvények jövőbeni megvalósításával kapcsolatosan a többség szerint, fel fognak értékelődni a személyes rendezvények, megszokottá válnak ugyanakkor az online megoldások. Úgy tűnik, a megrendelők egy része továbbra is ezt a költséghatékonyabb opciót fogja választani. Arról, hogy milyen arányban lesznek az online és élő események arról megoszlottak a vélemények, de válaszadók 40%-a szerint minimum a szervezendő események felénél, vagy inkább ennél nagyobb arányban elvárható lesz a hibrid opció is, 10% szerint az elő események online közvetítése alapkövetelmény lesz a piacon.

A válaszadók többsége úgy látja, hogy a rendezvények mérete is változni fog, ritkábbak lesznek az üzleti megarendezvények, inkább több, kisebb esemény lesz regionális hubokban megtartva. Vannak, akik szerint ez is hasonlóan az onlineoffline arányhoz idővel változni fog, ahogy rendeződnek vissza a lehetőségek, úgy fognak növekedni a rendezvényméretek is. A biztonság és a higiénia nagymértékben előtérbe fog kerülni a jövőbeli rendezvényeknél, és a megfelelő kapacitás befogadására alkalmas helyszín is elsők között szerepelt a prioritási listán. A gasztronómia, design, dekoráció háttérbe fognak szorulni, ugyanakkor a technikai megoldások szintén felértékelődnek. A pandémia alatt megismert intézkedések, korlátozások közül a válaszadók véleménye szerint hosszabb távon is velünk maradnak a rendezvényeken a fertőtlenítés a távolságtartás és a maszkviselés. Sokan további potenciális rendezvényekkel kapcsolatos intézkedésnek gondolják a védettségi igazolvány ellenőrzését valamint a helyszíni egészségügyi szűrést, tesztelést.

A kérdőívet kitöltők számos javaslattal éltek a károk enyhítése érdekében. Egyebek mellett sürgetik a kormányt, hogy emelje 75%-ra a bértámogatást, és bővítse a támogatottak körét. Hosszabbítsa meg a járulékkedvezmények időtartamát, engedje el a szociális hozzájárulást a szektor szereplőinek. Sokan szorgalmaznák befizetett ÁFA alapú árbevétel kompenzációt. Fontos javaslat a rendezvényszervezői tevékenység ÁFÁ-jának csökkentése, valamint az 5 %-os kulturális ÁFA bevezetése. A válaszadók számos javaslatot fogalmaztak meg a biztonságos nyitásra és a megrendelők bizalmának helyreállítására. Fontosnak tartanák a költségvetésből finanszírozott vagy támogatott tömeges tesztelés bevezetését a rendezvényeken, különböző védettségi és oltást igazoló applikációk fejlesztését, „covidsafe” rendezvény tanúsítvány bevezetését a szervezők és helyszínek részére és úgynevezett COVIDmanagerek képzését. A megkérdezett rendezvényszervezők többsége szerint a kormánynak különböző ösztönző intézkedésekkel kellene segítenie az újranyitást. Ilyen volna például a reprezentációs adó megszüntetése vagy mérséklése, a cégek cafeteria költségeinek adócsökkentése, valamint egy világos, ütemezett, tervezhető nyitási terv kidolgozása és külföldi mintákhoz hasonló állami garanciavállalás a tervezett események ösztönzésére. Többek szerint hasznos volna, ha az ún. védettségi igazolvánnyal szabadon látogathatóak lennének a rendezvények. Voltak azonban olyan válaszadók is, akik nem korlátoznák sem szervezői, sem megrendelői oldalról az eseményeken való részvétel lehetőségét.

A kutatásról bővebben ia Magyarországi Rendezvényszervezők és-szolgáltatók Szövetségének honlapján lehet tájékozódni.ű

Forrás: MaReSz