Backstage
2021-01-01

Senki nem tud még tervezni - Interjú Weyer Balázzsal a Music Hungary Szövetség elnökével

A Music Hungary Szövetség 2017-ben nőtt ki a 2012 óta évente megrendezett Music Hungary Konferenciából azzal a kiemelt céllal, hogy párbeszédeket indukálva összefogja a zeneipari szereplőket, és szakmai érdekképviseletet biztosítson a kormányzati döntéshozók felé. Idén rendkívül nehéz helyzetbe került a zeneipar, így nagy felelősség hárult a szövetség munkájára is. Weyer Balázs elnökkel foglaltuk össze az elmúlt évek történéseit.

Azok kedvéért, akik esetleg nem tudják, hogy a Music Hungary Szövetség mivel is foglalkozik egészen pontosan, tegyük tisztába ezt, és hogy mi a ti feladatotok!

A Music Hungary Szövetség, az gyakorlatilag a zeneiparnak az érdekszövetsége, amely műfajtól és a szakmában betöltött szereptől függetlenül próbál képviselni mindenkit. Amikor műfajt mondok, akkor az fontos, hogy ez egy könnyűzenei szövetség. A popzenétől, népzenéig, jazztől metálig lehet bármi, és a színpadon álló frontembertől a technikusig, vagy a menedzserig, producerig, stb, bármiféle szerepben. Nagyjából itt a legnagyobb szereplők azok, akik ezt a szövetséget annak idején alapították, és aztán onnan tágult és nőtt a kör. Fő célunk az az, hogy ennek a szakmának legyünk egyrészt egy belső vitafóruma, mi az, ami általánosan és mindenkinek egyformán fontos, azokat tudjuk kifelé képviselni, tehát érvényesíteni a szempontjainkat, érdekeinket, akár a politikai színtéren, akár a közönség felé, Ez az év ebben is különleges is volt, hogy sose volt ekkora szükség közös gondolkodásra, mint most.
 

Tudtok-e már konkrét számokat mondani, hogy mit eredményezett a pandémia, mind tavaszi, mint pedig az őszi időszakban, vagy gyakorlatilag még úgymond mérleget még mindig nem lehet ezzel kapcsolatban vonni?

Pontos mérleget nyilván nem lehet vonni. Ugye az nyilvánvaló, hogy elsősorban az élőzenei része az iparágnak az, amelyik ezt megsínylette. Az viszont nagyon, tehát ott úgy számolunk, hogy a körülbelül negyvenmilliárdos piacból harminc kiesett, tehát a háromnegyede eltűnt gyakorlatilag a bevételeknek. Ez nyilván mindenkit érint, a zenészt, a menedzsert, a klubot, vagy a fesztivált is, sőt, még ezen túl is sokakat, mert hát hány olyan szakma meg iparág van a fesztiválon, a kitelepült kolbászsütőtől kezdve. A zeneipari bevétel háromnegyede eltűnt. Ez nem azt jelenti, hogy egy kicsit meghúzzuk a nadrágszíjat, és valahogy kibekkeljük, itt ennél sokkal nagyobb léptékű visszaesésről van szó. Reménykedtünk a nyárban a zeneiparban, de alapvetően ott is csak a kisebb léptékű események tudtak megvalósulni, amik egyébként marha fontosak, de igaziból, ami ezeknek a költségeit, meg részben elvitte a folyamatos újratervezés. Tehát rengeteg nagy fesztivál gyakorlatilag kétszer maradt el.
 

Akik például a raktárkoncerten nem tudtak, vagy nem volt lehetőségük fellépni, azok például hová fordulhatnak mondjuk segítségért?

Sajnos elég sokan más munkát kerestek, pizzafutártól kőműves mellett dolgozó segédmunkásig, sok zenész csinálja ezt kényszerből, és vérzik az embernek a szíve. A raktárkoncert nem a legjobb példa az állami segítségre. Van többféle program, ami valamilyen állami segélycsomag. Pont a raktárkoncert az, amivel szemben a legtöbb kritika fogalmazódott meg, elsősorban azért, mert az olyan fajta segítség, ami viszonylag kevesekhez jut el, tehát nem terül szét a teljes spektrumon. Hajlamosak vagyunk, amikor a zeneiparról beszélünk, akkor mindig annak a csillogó részére gondolni, a legnagyobb szereplőkre, akit mindenki ismer, de a zeneipar, az alapvetően egy nagyon elaprózott szakma, nagyon nagy számú, nagyon kicsi szereplőből áll. A legkiszolgáltatottabbak, azok nyilván a kisebbek. A raktárkoncertek egy számokban is látványos segítség, de ott éreztük úgy, hogy abból elég kevés az, ami effektív oda kerül, ahol a segítségre szükség van. De vannak mindenféle különböző szervezetek által kiírt pályázatok, állami források, célzott források kluboknak, fesztiválokra, előadókra, a technikai hátteret biztosító kollégákra. A Nemzeti Kulturális Alaptól a Turisztikai Ügynökségen át a Petőfi Irodalmi Múzeumig sok helyen voltak-vannak pályázatok. Mi a Music Hungary Szövetségként próbáltunk, amennyire lehet és ahogy az idő haladt előre, úgy egyre inkább sikerrel részt is venni abban, hogy ezek a programok minél jobban célzottak legyenek.

Ahogy visszatekintünk, még tavasszal voltak olyan fesztiválok, amelyek úgy gondolták, hogy nyár végén, vagy ősz legelején meg lehet tartani. Most pedig jelen pillanatban ott tartunk, hogy 2021 is eléggé bizonytalan.

Jelen pillanatban tervezés a legnehezebb a dolog, és ez a legnagyobb probléma. Ha belegondoltok, ilyenkor már a nagyobb jövő évi fesztiváloknak a bérleteit lehet kapni, már sokan azt adták karácsonyra, stb. Senki nem tud még tervezni arra, hogy akkor 2021-ben mit csináljon, és főleg nem mer költeni arra, hogy majd nyáron vagy sikerül, vagy nem sikerül megtartani a fesztiválját. Tehát sokkal később fognak elindulni az effektív jegyárusítások, programlekötések, meg reklámkampányok, ha egyáltalán... Nagyon számít, hogy kinek mennyi tartaléka van. Minél kisebb szereplő valaki, általában annál kevesebb a tartaléka. Egyébként a nyári fesztiválszezon a túlnyomó része az élőzenei bevételeknek, tehát az még a felét is meghaladja az egész éves bevételnek.
 

A Music Hungary Szövetség levélben fordult Varga Mihály pénzügyminiszterhez azzal kapcsolatban, hogy a zeneiparban legtöbben KATA-sok. Mit tudhatunk erről, mert azt tudjuk, hogy a KIVA adózási formát választókra kiterjesztették a mentességet, viszont a KATA-sokkal kapcsolatban nem tudunk semmit. Erről van-e már valamilyen információ?

Még nem kaptunk erre választ. Itt két KATA-val kapcsolatos ügy is van. A mentesség  kérdése, és a 2021-es évre vonatkozóan, a hárommillió forintos egy kifizetőtől származó plafonnak a kérdése, ami szintén az iparág jellegzetességei miatt nagyon életszerűtlen a zenészek esetében. A zenén kívül például a filmesek is így vannak még. Van egy nagyobb léptékű javaslatunk is, a Pénzügyminisztérium, illetve a kormány felé, ami az elkészült hatástanulmányunk arra vonatkozóan, hogy az előzenei eseményeknek az áfáját lehetne 27-ről 5%-ra csökkenteni. A hatástanulmány, aminek nagyon biztatóak voltak az eredményei, úgy látszik, hogy az államháztartási bevételkiesést itt jó részt ellensúlyozná ennek a piacélénkítő hatása.

Tűzijáték is okozott tüzet szilveszterkor

Megjelent az Egészségközpont Magazin

DEmedia.hu

Szerző
Hasonló cikkek